Akadálymentes audit: funkcionális teszt vagy UX kutatás?
Amikor ügyfeleinkkel vagy a csapaton belül az akadálymentes auditról beszélgetünk, óhatatlanul a már hosszú évek óta létező szolgáltatásainkhoz hasonlítjuk. Nem alaptalanul, hiszen a funkcionális tesztelés és a UX teszt jellemzői egyaránt keverednek az akadálymentes auditban. Melyik szolgáltatás áll közelebb az akadálymentes audithoz: a funkcionális teszt vagy a UX kutatás? Röviden: mindkettő és egyik sem. De kezdjük az elején.
Mi a funkcionális teszt?
A funkcionális teszt célja, hogy a megvalósult rendszert összevesse a tervekkel, és feltárja a hibákat, vagyis azokat a pontokat, ahol a rendszer eltér a specifikációtól vagy a rendszer többi részének működésétől. A tesztelés eredménye egy hibalista, amiben jól dokumentált, reprodukálható hibák vannak. A hibalistában általában többnyire objektíven létező hibák vannak rögzítve, amiket ki kell javítani – persze vannak esetek, amikor vitatható, hogy az adott elem „bug” vagy „feature”.
Mi az akadálymentes audit?
Az akadálymentes audit célja, hogy feltárja egy digitális felület hozzáférhetőségi problémáit, és biztosítsa, hogy minden felhasználó – beleértve a fogyatékossággal élőket is – akadálymentesen használhassa azt. Az audit során ellenőrzik a WCAG szabvány elvárásainak való megfelelést. Az audit eredménye szintén egy hibalista, amiben itt is – többnyire – objektív hibák vannak.
Funkcionális teszt vs. akadálymentes audit
Hasonlóságok
Megközelítés – Mindkét folyamat során előre megfogalmazott elvárásokkal szemben vizsgálják egy rendszer működését.
Objektív, mérhető eredmények – Az akadálymentes audit és a funkcionális tesztelés egyaránt olyan objektíven létező hibákra fókuszál, amelyeket reprodukálni és javítani lehet.
Hibák és problémák dokumentálása – A végén mindkét esetben hibalista születik, aminek a kijavításával a rendszer közelebb kerül az elvárt működéshez.
Különbségek
Fókusz – A funkcionális teszt a rendszer működésére fókuszál, míg az akadálymentes audit azt vizsgálja, hogy a rendszer hozzáférhető-e minden felhasználó számára, beleértve a segítő technológiákat használókat is.
Elvárások konkrétsága – Az akadálymentes szabványban, a WCAG-ben meghatározott elvárások meglehetősen általánosan vannak megfogalmazva. Ezzel szemben a funkcionális tesztelésnél szigorúan az adott szoftver specifikációja alapján készülnek a tesztesetek.
Elvárások forrása – Az akadálymentes audithoz használt elvárásokat a World Wide Web Consortium (W3C) fejlesztette ki, amit nemzetközi szinten elfogadnak, kvázi szabvánnyá vált, és minden akadálymentes audit során ugyanezeknek az elvárásoknak való megfelelőséget vizsgálják. A funkcionális tesztek során az adott rendszerhez készül egyedi teszt forgatókönyv, az egyik rendszerhez használt teszt forgatókönyv nem értelmezhető egy másik rendszeren, azok egyedi rendszerenként eltérnek.
A funkcionális teszt és az akadálymentes audit főbb hasonlóságai és különbségei
UX teszt vs. akadálymentes audit
A UX teszt – más szóhasználattal usability teszt vagy UX kutatás – célja, hogy megértse a felhasználók igényeit, viselkedését és problémáit, és hogy ezek alapján egy intuitívabb, hatékonyabb és élvezetesebb digitális élményt lehessen kialakítani. Azt vizsgálja, hogy a felhasználók hogyan lépnek interakcióba egy termékkel vagy szolgáltatással, hol akadnak el, mi kellene ahhoz, hogy gördülékenyen tudják használni és szeressék az adott digitális felületet.
Most hasonlítsuk össze a UX kutatást és az akadálymentes auditot.
Hasonlóságok
Cél – Mindkettő azt vizsgálja, hogy egy rendszer mennyire használható egy adott célcsoport számára és arra törekszik, hogy használhatóbb legyen.
Eredmény – A teszt végén mindkét esetben hibalista születik, bár ezek formátumukban eltérőek (lásd különbségeknél).
Ajánlások a jobb élmény érdekében – Mindkét módszertan törekszik arra, hogy ne csak problémákat tárjanak fel, hanem javaslatokat is adjanak a megoldásra.
Különbségek
Elvárások konkrétsága – A WCAG elvárások viszonylag általánosan vannak megfogalmazva, legalábbis a funkcionális tesztekhez használt teszt forgatókönyvekhez képest. De a UX kutatásnál figyelembe vett elvárások még kevésbé konkrétak. Pl. az érthetőség, tanulhatóság fogalmak definíciója meglehetősen tág kereteket enged az értelmezésnek.
Objektivitás – Ugyan mindkét esetben hibalista születik, a UX kutatásból kieső hibák kevésbé objektívek, sokszor állapít meg a UX kutató olyat, hogy „a felhasználók többsége” így vagy úgy értette. Ezzel szemben az akadálymentes audit objektívebb, az abban meghatározott hibák kevésbé vélemények kérdése – de azért az akadálymentes auditnak is vannak szubjektív elemei.
Célcsoport – A UX kutatás mindig meghatározott célcsoport vagy célcsoportok viselkedését vizsgálja, úgy is mondhatjuk, hogy a UX kutatásban központi kérdés, hogy ki az alany. Az akadálymentes audit ezzel szemben nem célcsoport-specifikus, hanem egy univerzális használhatósági kritériumrendszer szerint vizsgálja az interfészt.
Módszertan – Egy UX kutatás mindig tesztalanyok bevonásával történik, míg az auditot egy auditor szakértő végzi. Ennek megfelelően elméletileg UX audit és akadálymentes kutatás is készülhet, de erre egyelőre kevésbé mutatkozik ügyféligény a tapasztalatink szerint.
A UX kutatás és az akadálymentes audit főbb hasonlóságai és különbségei
Összefoglalás
Az akadálymentes audit sok hasonlóságot mutat mindkét, itt bemutatott módszertannal. A felhasználókra fókuszálásban inkább a UX kutatáshoz áll közel, míg konkrétságában, objektivitásra törekvésében inkább a funkcionális teszthez. Ez a kettősség teszi az akadálymentes auditot egyedivé, hiszen egyszerre kell megfelelnie a technikai követelményeknek és a felhasználói élmény szempontjainak. Míg a funkcionális teszt arra fókuszál, hogy egy rendszer „működik-e”, a UX kutatás pedig arra, hogy „szeretik-e használni”, addig az akadálymentes audit a kettő között áll, hiszen azt vizsgálja, hogy „mindenki tudja-e használni”.