Négy AI-modell és három emberi elemző eredményeit hasonlítottuk össze 100 felhasználói visszajelzés címkézése során.

A digitális termékfejlesztésben a profi kivitelezés többé már nem számít különleges megkülönböztető erőnek, hiszen az AI korában a minőségi megvalósítás bárki számára könnyen elérhetővé vált. Ez a változás olyan alapvető dilemmákat hozott a felszínre a szakmai szerepekkel kapcsolatban, ahol már nem a kivitelezés sebessége, hanem a stratégiai értelmezés képessége és a jelek összekapcsolása válik a valódi kitörési ponttá.

A digitális termékek világa mára alaposan megváltozott, és a jól megszokott design-módszerek önmagukban már nem mindig adnak választ a mai, összetettebb problémákra. Az AI érkezése olyan kérdéseket hozott a felszínre a cégek működésével kapcsolatban, amikkel eddig nem nagyon kellett foglalkozni.

2026 elején a kvalitatív kutatás már nem az unalmas jegyzetelésről és a végtelen keresgélésről szól. Megmutatjuk, hogyan válik az AI a kutató „szupererejévé” a leiratozástól a benchmark elemzésekig, és miért éppen a szakértői kontextusteremtés az a képesség, ami miatt az emberi jelenlét pótolhatatlan marad a folyamatban.

Egy új ember érkezése mindig felkavarja egy kicsit az állóvizet — a legjobb értelemben. Friss gondolatokat, új nézőpontot hoz, ami egy 20-25 fős szervezetben túlzás nélkül a cég egészére hatással van. A szerezet felelőssége, hogy az új energia integrálódjon — úgy, hogy emellett az egyediség, egyéniség is megmarad.

Az AI forradalmasítja a UX-kutatást — de nem biztos, hogy úgy, ahogy elsőre hinnénk. Bár egyre több eszköz ígér gyors és olcsó megoldást, a valódi megértés továbbra is emberi feladat marad. A kérdés nem az, kiváltja-e az AI a kutatókat, hanem az, hogy képesek vagyunk-e a segítségével mélyebben megérteni az embereket.

Másfél éve még manuálisan, intuitívan kutattunk. Ma már ott van mellettünk egy új társ is, az MI. Mi a hozzáadott értéke, ha már a legelején bevonjuk a munkába? Egy távközlési projekt példáján keresztül kerestük a választ – a brieftől a hipotéziseken át a módszertanig.

Évek óta keressük, hogyan lehet jól működni csapatként. A közösen megfogalmazott értékek segítenek abban, hogy jobban értsük egymást és tudatosabban haladjunk előre.

Az akadálymentes auditban a funkcionális tesztelés és a UX kutatás jellemzői keverednek. Egyszerre hasonlít mindkettőre, de mégis nagyon más. Tamás ezzel a cikkével tiszta vizet önt a pohárba.

2025. június 28-tól Magyarországon kötelező a digitális akadálymentesség. A cikk ismerteti a jogszabályokat, az EU-s előírásokat, a WCAG szinteket és a megvalósítás lépéseit.

Az elmúlt években az ügyfélkutatások iránti igény jelentős növekedése figyelhető meg, ami több tényező együttes hatásának köszönhető. Az elmúlt évek tapasztalatairól és a várható fejleményekről olvashattok Ákos új blogposztjában.

Mindig olyan feladatokat kerestem, ahol van hozzádadott értéke a munkámnak, nem állok meg ott, hogy pénzt keresek, és termelek. Kerestem a jó célt, azt a fajta komplexitást és egyensúlyt, amiben jól érzem magam. Mindezt végül két évtized után a UX-ben találtam meg, az akadálymentesség és inkluzív design területén pedig mind a szakmai, mind a saját életemből hozott tapasztalataimat tudom hasznosítani.

Október 11-én újra összegyűlt a hazai service design szakma, hogy bemutassák egymásnak eredményeiket és az új trendeket. Az esemény kapcsán beszélgettünk a Works. és a szakma jelenéről, jövőjéről a design ügynökség két vezetőjével, Maczinkó Ákossal és Lichter Tamással.

When most people hear the term, they might think of flashy animations, moving loading screens, headers bumping left and right, and the list could go on endlessly. However, microinteractions are much more than a mere visual element.