Kutatási trendek 2025-ben

A kutatás szerepe beérett

Az elmúlt években az ügyfélkutatások iránti igény jelentős növekedése figyelhető meg, ami több tényező együttes hatásának köszönhető.

Egyrészt az ügyfelek egyre magasabb elvárásokat támasztanak a digitális termékekkel és szolgáltatásokkal szemben – elvárják a gördülékeny, személyre szabott és intuitív élményeket.

Másrészt a a nagyvállalatok design szervezetei is egyre érettebbé válnak: a kutatási folyamatok beépülnek a döntéshozatalba, és a felhasználói igények mély megértése leküzdhetetlen versenyelőnnyé válik.

Végül, a technológiai fejlődés – például az automatizált elemzések, fejlettebb adatelemzési eszközök és könnyebben elérhető tesztelési platformok – lehetővé teszik, hogy a kutatások gyorsabbak, pontosabbak és akár költséghatékonyabbak legyenek. Az ügyfélkutatások mára a megfelelő helyre kerültek a termék- és szolgáltatásfejlesztésben: már a döntéshozók is kritikus fontosságú lépésként tekintenek rá.

Kombinált módszertanok

A felhasználói kutatások térnyerésének hatására a szervezetek egyre tudatosabbá válnak a felhasználói élmény tervezésében és fejlesztésében. Ennek köszönhetően már a kombinált kutatási módszertanra is nyitottak egy-egy projekten belül. Egyik munkánk során például egy távközlési szolgáltató applikációfejlesztési roadmapjét segítettünk meghatározni. Először online kérdőíves kutatással rajzoltuk fel a jellemző perszónákat az eltérő ügyfélszokások alapján, majd mélyinterjúkkal szereztünk részletes információkat az egyes perszónák attitűdjéről. Egy későbbi fázisban a megtervezett user journey-ket validáltuk újabb ügyfélinterjúkkal.

Ismétlés a kockázatcsökkentés anyja

A kutatások gyakran már nem csupán a termékek kezdeti tervezési szakaszában történnek, hanem ismétlődően, a fejlesztés különböző fázisaiban is megjelennek. Így a csapatok folyamatos visszacsatolást kapnak, és rugalmasabban tudnak reagálni a változó igényekre. Ez a megközelítés nemcsak a jobb felhasználói élményt támogatja, hanem a kockázatokat is csökkenti, hiszen a problémák korábban azonosíthatók és korrigálhatók. Összességében a rendszeres kutatások beépülése a folyamatokba hozzájárul a piacképesebb, felhasználó-központú termékek létrehozásához.

A felhasználói kutatások növekvő szerepe mellett az elmúlt években számos új trend is megjelent ezen a területen:

Ügyfélélmény a BPR-ban

Egyre gyakoribb, hogy a BPR (Business Process Reengineering) projektekben is hangsúlyossá válik az ügyfélélmény vizsgálata. Több projektünkben is az vezérelte a belső folyamat- és működésfejlesztési javaslatainkat, hogy a változtatások milyen hatással lesznek az ügyfélélményre: Erre a megrendelőink is egyre nyitottabbak. Előfordult, hogy lemondott a megrendelő a költséghatékonyabb megoldásról, ha ez ügyfélirritációt okozott volna.

Speciális célcsoportok

Ezzel párhuzamosan a kutatások célcsoportjai egyre speciálisabbá válnak – legyen szó szűk szakmai közösségekről (pl. regisztrált napelem szerelők), nehezen elérhető fogyasztói szegmensekről (pl. KKV-k elfoglalt ügyvezetői) vagy érzékeny témák érintettjeiről (pl. folyatékkal élők elérése akadálymentes tervezés során) –, ami jelentősen megnehezíti a résztvevők toborzását.

Content Research

Emellett megjelent az igény a tartalom kutatás iránt is, hiszen a felhasználók számára nemcsak a funkciók működése, hanem az információk érthetősége, a kommunikáció stílusa és a tartalom relevanciája is kritikus. A tartalmi kutatások segítenek abban, hogy a termékek és szolgáltatások ne csak intuitívak, hanem érthetőek és hatékonyan kommunikáltak is legyenek.

Saját kutatói platform

Végül, egyre több szervezet ismeri fel a saját kutatási platformok jelentőségét: az önálló, testreszabható rendszerek lehetőséget adnak a gyorsabb, költséghatékonyabb és rugalmasabb kutatásokra. Egyben skálázhatóvá teszik a működést és teret biztosítanak a belső folyamatok optimalizálására is.

Ezek a trendek együttesen mutatják, hogy a felhasználói kutatás nemcsak szélesedik, hanem mélyül is, egyre nagyobb stratégiai jelentőséget kapva a szervezetek működésében.

Previous
Previous

Digitális akadálymentesítés – alapvetések 

Next
Next

Daniss-Bodó Eszter: Az akadálymentesség jog, nem jó cselekedet